Francia buldog

Származás

Franciaország — FCI csoport beosztás: IX-es fajtacsoport, társasági- és kísérőkutyák.

Rövid történeti áttekintés

Mint minden dog, a francia buldog is az egykori birodalmak és a Római Birodalom molosszusaitól származik. Rokona az Angliából származó angol buldognak, rokon a középkor alanerkutyáival és Franciaország kis és nagy dogjainak. A francia buldog, úgy ahogy ma ismerjük, különböző keresztezések eredménye, melyeket az 1880-as években Párizs munkásnegyedeiben szenvedélyes tenyésztők folytatták. Régebben Párizs központi piaccsarnokaiban hentesek és kocsisok teherhordója volt, de különleges testfelépítésével és jellemével gyorsan meghódította a jobb társaság és a művészek világát, így nagyon gyorsan elterjedt. Az első fajtaegyesület 1880-ban Párizsban alakult. Az első törzskönyv 1885-ből származik, és az első standard 1889-ben készült — abban az évben, melyben a Société Centrale Canine a francia buldogot önálló fajtaként elismerte. 1887-ben állították ki az első kutyát versenyen. A standardot 1931/32-ben és 1948-ban módosították, majd 1986-ban H. F. Reant és R. Triquet átdolgozta (FCI megjelentetés 1987-ben); 1994-ben a Comité du Club du Bouledogue Français R. Triquet úr segítségével újra átdolgozta.

Általános megjelenés

Egy tipikus kis formájú molosszer. Nagysága ellenére erőteljes, minden tekintetben rövid és zömök kutya; rövidszőrű, tompa orrú pofákkal és álló fülekkel, természettől rövid farokkal. Élénk, eleven, nagyon izmos állat benyomását kell keltenie, tömör alkattal és szolid csontozattal.

Viselkedés / jellem

Társaságot kedvelő, vidám, játékos, sportos, élénk. Különösen barátságos a gazdájával és a gyerekekkel.

Fej

A fejnek erőteljesnek, szélesnek és kvadratikusnak kell lennie. A fejbőrön szinte szimmetrikus ráncok és redők képződnek. A francia buldogra jellemző a behúzott rövid arcorri rész, különösen az orr tájékán. A koponya a szélességében bepótolja azt, amit a hosszában elvesztett.

Koponya

Széles, szinte lapos, erősen boltozatos homlokkal. Az előreugró szemöldökcsontokat a szemek között húzódó erősen kifejezett barázda választja el egymástól. A barázda nem terjedhet át a homlokra; a fejbúb nem különösen fejlett.

Stop

Nagyon kifejezett.

Orrtükör

Széles, nagyon rövid, felfelé illesztett. Az orrlyukak tágak és szimmetrikusak, ferdén hátrafelé húzódóak. Az orrlyukak hajlatának és az orrszivacsnak (felgyűrt orr) a normális orrlégzést kell biztosítania.

Orrhát

Nagyon rövid és széles, szimmetrikus redőkkel, melyek az ajkaknál lefelé húzódnak (hossza a teljes fejhossz 1/6-a).

Ajkak

Vastag, kissé petyhüdt és fekete. A felső ajkak az alsó ajakkal középen találkoznak és elfedik a fogakat; a fogak nem látszódnak. A felsőajak profilban lejt és lekerekített. A nyelv soha nem látható.

Állkapocs

Széles, kvadratikus és erőteljes. Az állkapocs széles ívben húzódik előre, és az állcsont előtt végződik. Az előreharapás mértéke az állkapcsok ívelt lefutása miatt csökken; ez az ívelés az előreharapás mérséklésére szolgál.

Fogak

Az állkapocs metsző fogai nem helyezkedhetnek a felső metsző fogak mögé. Az alsó fogív elkerekített. Az alsó állkapocs ne legyen oldalt ferde vagy torz. Alapvetően fontos, hogy az ajkak úgy találkozzanak, hogy a fogakat takarják — zárt szájnál a fogak nem látszódhatnak.

Pofák

A pofaizomzat jól fejlett, de nem kiugró.

Szemek

Mélyen illesztett szemek, kifejező tekintet; az orrtükörtől és a fülektől távol ülők. Színük fekete, nagyok és kerekek, enyhén kidülledőek. A szemfehérje nem látható, a kutya előre tekint. A szemhéjak mindig feketék.

Fülek

Közepesen nagyok, a fültűzésnél szélesek, a fülhegy elkerekített. Magasan a fejtetőn tűzöttek, de nem túl közel egymáshoz. Egyenesen hordottak, a fülkagylók előre nyitottak. A fülbőr vékony és puha tapintású.

Nyak

Rövid, enyhén ívelt, lebernyeg nélkül.

Törzs

Felső vonal

Az ágyéktájékig egyre emelkedő, hogy aztán hirtelen lejtsen a farok felé. Ennek a különös formának az oka a nagyon rövid ágyék.

Hát

Széles és jól izmolt.

Ágyék

Rövid és széles.

Far

Ferde.

Mellkas

Szélesen nyitott.

Alsó vonal

Felhúzott, de nem agárhas.

Farok

Rövid, mélyen tűzött, a combokhoz simuló, a tűzésnél vastag. Csomós vagy megtört farok, a vége felé elkeskenyedő. Mozgásban is mindig a vízszintes alatt hordott. Egy relatíve hosszú, de a csánk alá nem érő megtört farok megengedett, de nem kívánatos.

Végtagok

Mellső végtagok

Lapocka: rövid, vastag, jól fejlett izomzat. Felkar: rövid. Könyökök: feltétlenül a testhez simulók. Alkar: rövid, jól illesztett, egyenesen jól izmolt. Elülső lábtő: erőteljes és rövid.

Hátsó végtag

Erős és izmos, valamivel hosszabb, mint a mellső végtag, ezáltal a far megemelkedik. Oldalról és hátulról nézve egyenesek és merőlegesek. Comb: izmos, feszes, nem túlzottan lekerekített. Csánk: mélyen illesztett, nem nagyon szögelt, de nem is meredek. Hátsó lábtő: erőteljes és rövid. A buldog nem születhet farkaskörmömmel.

Mancsok

A mellső mancs kicsi és kerek, úgynevezett „macskamancs”, talajt fogó, enyhén kifelé forduló. Az ujjak tömörek, a körmök rövidek és vastagok. A talppárnák kemények, vastagok és feketék. A csíkos egyedeknél a körmök feketék. A „caille” (a fauve csíkos kutyák közepesen fehér foltozással) és a „fauve” (a fakó színű kutyák közepes vagy kiterjedt fehér foltozással) esetén a sötét körmök előnyben részesítettek, de a világos körmök sem büntetendők. A hátsó mancsok igen tömörek.

Mozgás

Szabad mozgás, a végtagok párhuzamosan mozognak a talajon.

Szőrtakaró

Szőr

Szép, dús, fényes és puha rövidszőrzet.

Szín

Egyenletesen fauve (arany-sárga), csíkos vagy csíknélküli, korlátozott foltossággal; csíkos vagy csíknélküli fauve, közepes vagy kiterjedt foltossággal. A fauve összes árnyalata megengedett, a „vörös”-től a „tejeskávé” színig. A teljesen fehér kutyákat a „csíkozott fauve kiterjedt fehér foltossággal” színhez soroljuk. Ha egy kutyának különösen sötét az orrtükre és sötétek a szemei, akkor különösen szép egyedeknél a szemhéjak körüli kevés pigmenthiány megengedett.

Nagyság / súly

Egy jól tartott buldognak a súlya nem lehet kevesebb 8 kg-nál és nem lehet több 14 kg-nál. A nagysága arányban van a súlyával.

Hibák

Hibák: Minden eltérés a megengedettnél hibának tekintendő, és a hiba nagyságának megfelelően kell értékelni. Szűk vagy összegyűrt orr, krónikus horkolók, rosszul záródó ajkak, pigmenthiányos ajkak, világos szemek, nyaklebernyeg, magasan hordott farok, túlhosszú vagy abnormálisan rövid farok, laza könyökök, meredek vagy előre illesztett csánk, rendezetlen mozgás, túl hosszú szőr.

Súlyos hibák: Orrtükör, mely nem fekete; nyúlajkak; ollós harapás; tépőfog állandóan látszik; különböző színű szemek; nem álló fülek; csonkított fülek, farok vagy eltávolított farkaskörmök; farok nélküliség; a hátsó végtagokon farkasköröm vagy az eltávolított farkasköröm helye; fekete cser jegyekkel egérszürke vagy barna szőr.

MJ.: A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.