Ha létezik fekete angyal (Zephyr), akkor Lolita a fehér ördög ebben a sajátos teremtéstörténetben. Szerencsére Yin és Yang módjára ők ketten jól illeszkednek egymáshoz, már ha tovább túráztatjuk magunkat ezen a szakrális síkon. Hétköznapi nyelven: az ellentétek vonzzák egymást. (Bár ők jelesül két nőstény, de felettébb örülök, hogy ők is örülnek egymásnak.)
Lolita domináns kutya, nem kicsit. Azt képzeli magáról, hogy ő a falka alfája. Smasszerként jár-kel az udvarban, és figyeli, irányítja a folyamatokat, és ha kell, bizony beavatkozik. Ezenkívül pedig féltékeny típus, minek köszönhetően volt, hogy a nála négyszer nagyobb súlyú és erejű amerikai bulldog falkatársával is harcba szállt. Lolita agilis és kalandvágyó, nem ijed meg az új kihívásoktól. Egyébiránt kiváló jelzőkutya, éber, az éjszaka leple alatt, ha valami rendellenes történik a grundon, ő az, aki először jelzi ugatással.
Küllemét tekintve talán a legtalálóbb jelző rá a kompaktság: rövid törzsű (de nem túlságosan), kistermetű, arányos, látványos izomzatú francia bulldog nőstény. Színe pied (foltos), fehér alapon fawn (őzbarna) foltokkal. Mivel az élet a legnagyobb rendező, a foltok pedig nagyon mókásan a legjobb helyekre kerültek: az arcára jutott kettő szimmetrikusan elválasztva egymástól a két féltekét középen fehér csíkkal, egy pedig a tomporra tetejére vándorolt.